’A számítógépes játékok által közvetített értékek és az ebben rejlő lehetőségek’ címmel kerekasztal beszélgetést tartottak az idei Brain Bar rendezvényen.
2018.06.04
A vitatémához három játékfejlesztő csatlakozott: Ryan Sumo, a Political Animals c. választásszimulátor megalkotója, Francis Tseng, akinek a Founder elnevezésű üzleti játék megalkotója, valamint David O’Reilly, az Everything c. játék kitalálója és fejlesztője.
Mindhárom játék érdekessége, hogy a szórakoztatáson túl egy jól megfogalmazható üzenetet közvetítenek a játékosok számára, mely az alkotók reményei szerint később a valóságos világban is hasznosítható lehet.
A
Political Animals például megmutatja, milyen nehéz jó politikusnak lenni, és betekintést kaphatunk a politikai döntéshozatal világába, igen csak árnyalt képet nyújtva annak a sötét részleteiről.
A második játék, a
Founder komplex módon jeleníti meg egy új startup működtetését és a Szilícium-völgy egészének a működését. Az alkotója szerint ez a játék inkább tekinthető egy művészeti projektnek, mint egy hagyományos számítógépes játéknak
Végül az
Everything lehetőséget nyújt arra, hogy különböző nézőpontokból tekintsünk rá a mindenségre. Az igazán gyönyörű virtuális térben a szub-atomi szinttől a galaxisok szintjéig jelennek meg a dolgok és az azok között létrejövő kapcsolatok.
Fotó:
BrainBar
Ahogy
O’Reilly a rendezvényen elmondta, a hasonló projektekre egyre nagyobb lett az igény, mivel az
FPS-eken felnőtt generáció már nem feltétlenül csak lövöldözni akar egy játékban, hanem sokkal inkább érdeklik őket a komplexebb feladatok és problémák megoldásai.
Ebből a szempontból úttörőnek nevezte a
Minecraftot és a
Legend of Zelda játék utóbbi években tapasztalt fejlődését is. Az is igaz, hogy az utóbbi is katonai alapokra épült, de az elmúlt időszakban sok-sok más fajta irányvonal is megjelent benne.
Ryan Sumo kifejtette, hogy a játékokat úgy kéne végre kezelni, ahogy minden médiumot. Ugyanúgy kéne rá tjuk tekinteni, mint a könyvekre vagy a filmekre, hogy közvetítsen valami önmagán túlmutató értéket is. A játékiparnak tehát feltétlenül ebbe az irányba kellene továbbfejlődnie.
Elmondta azt is, hogy a
Political Animals kínai változata meglepően népszerű lett, holott Kína esetében egy olyan országról beszélhetünk, ahol egyáltalán nem létezik a demokratikus választások fogalma.
A játékok jövőjével kapcsolatban
Sumo elsősorban az oktatást emelte ki, vagyis azt, hogy mind a tanárok, mind a diákok az egyes játékokat játszva is közös élményekre tehetnek szert, melyeket azután megbeszélhetnek az órákon.
O’Reilly is hasonló ponteciált lát a virtuális valóságra építő játékok emberi terápiás alkalmazásában.
Francis Tsang szerint ugyanakkor érdekes és vitatható vonala lehet a fejlesztésnek a
FarmVille-típusú szemlélet, amely a játékosokat sok szempontból laboratóriumi alanyként kezeli.
Kapcsolódó videó:
Forrás: Brain Bar