Hangokkal fejezhetik ki az érzelmeiket a robotok

Komoly kérdést vet fel az, hogy milyen hangokat is adjon ki egy robot, hogy az emberek felé szavak nélkül is érzelmeket fejezzen ki. Ennek a kérdésnek a boncolgatása nem csak a tudományos-fantasztikus filmek kedvelőinek lehet érdekes.

A robotikában jártas szakemberei számára egy igen lényeges kérdésről van szó, amelyhez ma már az állati viselkedést vizsgáló etológusok segítségét is igénybe vették, hiszen az állatok is fejezhetnek ki érzelmeket hangadásokkal. Most magyar kutatók fogtak össze, és eredményeiket a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálták.

Fotó: Getty Images

„Már most találkozhatunk emberekkel együttműködő robotokkal, ám szerepük a jövőben csak bővülni fog. Az ismertebb robotikai kutatásokból kiindulva azt hihetnénk, a segítő robotok például az emberekhez hasonlóan fognak kinézni, mozogni és beszélni, de ez kevéssé valószínű. Egyrészt ehhez technológiailag még rengeteget kéne fejlődni – a filmekben látott szuperrobotok csak a fantázia szülöttei –, másrészt az embert mintázó robotok inkább viszolygást, félelmet válthatnak ki épp azokban, akiknek segíteniük kéne. Csakúgy, mintha egy emberszerű, de nem emberként viselkedő zombi tenné. Szerintünk a robotokra inkább külön fajként kellene tekinteni, és a szerepüknek, képességeiknek megfelelően alakítani a kommunikációjukat.” – mondta Gácsi Márta, a kutatás vezetője.

Azt gondolnánk, hogy emberként elsősorban a beszédünkkel kommunikálunk, de az érzelmeinket mégis sokszor szavak nélkül is kifejezhetjük. Az ilyen érzelemkifejezések (például a nevetés) lehetővé teszik, hogy a kultúráktól függetlenül, tanulás nélkül is fel tudjuk ismerni egymás érzéseit. Ugyanakkor ezek az érzelmi jelzések nemcsak az emberre jellemzőek, az állatok is képesek a hangjaik segítségével kimutatni az érzelmi állapotukat.

Az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói arra próbálták meg keresni a választ, hogy miképp tudunk a robotok számára olyan mesterséges hangokat létrehozni, amelyekkel az állatokhoz hasonlóan ők is képesek lehetnének szavak nélkül is érzelmeket kifejezni az emberek felé.

Az etorobotika (az állati viselkedés kutatásával foglalkozó tudományterület, az etológia, illetve a robotika szavak összevonásából) többek között ennek a lehetőségeit kutatja, biológiai alapokon nyugvó kommunikációs jelzések létrehozásával. „Ahogy egyes állatfajok is sajátos, fajra jellemző hangokat adnak ki, a robotok számára is érdemes olyan jellegzetes, hozzájuk tartozó hangokat kifejleszteni, amelyekkel ki tudják fejezni az érzelmeiket úgy, hogy közben nem próbálják az embert utánozni.” – tette hozzá Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék és az MTA kutatócsoport vezetője.

A Scientific Reports tudományos szaklapban megjelent egyik tanulmányban a kutatók a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek az emberek és az állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatóak. "Nemcsak emberi hangokból (pl. sírás, sikoly, nevetés vagy sóhaj) tudunk könnyen következtetni arra, mit érezhetnek a hangot kiadók az adott pillanatban, de ugyanez igaz sok más szárazföldi emlősre, például malacok és kutyák hangjára is. Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképző-szervek alapvetően megegyeznek, így hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak. Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek.” – magyarázta Korcsok Beáta, a cikk első szerzője.

Hangokkal is kifejezhetnek érzelmeket a robotok

A hangmagasság és a hanghossz változtatásával, és több, állati hangadásra jellemző paraméter hozzáadásával a kutatók közel 600 mesterséges hangot hoztak létre, amelyek az egyszerű gépi pittyegéstől az emlősök hangképzésének működését modellező komplex hangokig terjedtek. A hangokat a kutatásban résztvevő több mint 230 önkéntes egy erre elkészített online kérdőívben értékelte ki. Arra a két egyszerű kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a hallott hang kiadója milyen (pozitív vagy negatív) érzelmi állapotban lehetett, és ez az állapot mennyire volt felfokozott.

"Az emberek az általunk létrehozott mesterséges hangok értékelésekor is az állati és emberi hangoknál megfigyelt egyszerű szabályszerűségeket követték. A rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, a magas hangokat pedig intenzívebbnek értékelték a hangok biológiai komplexitásától függetlenül. Ez alátámasztja azt a korábbi elképzelést, hogy a kutatásban vizsgált érzelemkódoló szabályszerűségek nagyon ősiek lehetnek. Az, hogy még a legegyszerűbb, csipogásszerű hangokban is képesek vagyunk érzelmet felismerni, arra utal, hogy ezek a szabályok fajtól függetlenül működnek, és a szárazföldi emlősök nemcsak hasonló módon adják ki a hasonló érzelmeket kifejező hangokat, hanem a hangokat feldolgozó neurális folyamatok is hasonlóak lehetnek a szárazföldi emlősök körében." – mondta Faragó Tamás, az ELTE kutatója.

Forrás: Elte.hu