Robotok a filmekben

A robotokkal, s általában véve a mesterséges intelligenciákkal (MI) foglalkozó filmek legfőbb célja, hogy megtanuljuk megérteni ezeket a gépeket, szoftvereket, a működésüket, a hasznukat és a felhasználásuk esetleges veszélyforrásait is. Társadalmi szinten is különbségek mutatkozhatnak abban, hogy miként viszonyulnak a nézők a robotok, a mesterséges intelligencia felé. Azt ma már mindenki elfogadja, hogy a mesterséges intelligencián alapuló fejlett technikát az azt elfogadó társadalom fogja a legeredményesebben felhasználni a közeljövőben – s ezzel várhatóan gazdasági előnyökhöz is juthat a társadalom.

Napjainkban számos kutatást végeznek azzal kapcsolatban, hogy hatnak a robotok a nézőkre. Nemrég egy amerikai kutatás során például hat filmet mutattak be egy kiválasztott csoportnak (Artificial Intelligence I, Robot, Metropolis, Surrogates, Terminator és 2001 Űrodüsszeia), ahol a robotok negatív színben tűnnek fel, és öt olyan filmet (Bicentennial Man, Moon, Short Circuit, Star Wars, és Wall-E), ahol a robotok pozitív szereplőként lettek bemutatva. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek által nézett robotos filmek mennyisége és különösen a robotokat pozitív színben feltüntető filmek nézése pozitív összhengban volt a robotokkal kapcsolatos pozitív attitűddel.

Fotó: Vulture.com

Amennyiben a robotos filmeknek ilyen jelentős hatása van a mesterséges intelligenciával kapcsolatos közvélemény alakulására, akkor ez azt is jelentheti, hogy a filmek által a nézők attitűdje jobban megismerhető, másrészt szükség esetén formálható is. Így a fiatalok körében a különböző Filmklubok szervezése elősegítheti a mesterséges intelligenciára fókuszáló pedagógiai, pszichológiai és/vagy piackutatás jellegű felméréseket, nevelést: szocializálást, szemléletformálást, vagy akár a mesterséges intelligenciához történő viszonyulással kapcsolatos önismeretfejlesztést, és főképpen az oktatást, egy komplexitást szolgáló ismeretátadást.

MI és robot témájú magyar filmek

A magyar szerzők által Magyarországon készített, a mesterséges intelligenciával és/vagy robotokkal is foglalkozó filmek közül négy igazi klasszikust érdemes kiemelni.

Az első a Pirx kapitány kalandjai, amely 1972-ben készült, és öt részes. A film a 'Stanislaw Lem Pirx pilóta kalandjai' című műve alapján készült. Számítógépen futó programok, robotok egyaránt jelen vannak a sorozatban.

Fotó: PIRX / Dailymotion.com

A második említésre méltó film, egészen pontosan rajzfilm az a Mézga Aladár különös kalandjai című, 1972-ben készült, 13 epizódból álló sorozat. Ennek elsősorban a 4. része (epizód cím: Masinia) kötődik a mesterséges intelligencia témájához. A Masinia bolygó lakói addig tökéletesítették gépeiket, amíg azok átvették a hatalmat. A harmadik magyar híresség a Mikrobi című, 1973–1975 között készült, 13 epizódból álló rajzfilmsorozat. Mikrobi egy univerzális háztartási robot, amely gyermekeket felügyel és rendkívül komikus, pozitív figura. Végül a negyedik magyar alkotás Az idő urai (Les Maîtres du temps) című, 1982-ben francia, magyar, brit, nyugat-német és svájci ko-produkciós rajzfilm, mely Stefan Wul - L’Orphelin de Perdide című alkotása alapján készült.

Látható, hogy azóta sem bővelkedhetünk a témában igazán sikeres hazai alkotásokban, s az említett 4 film is már 30-40 évvel ezelőtt képernyőre került. A csekély számú hazai, robot vonatkozású film mellett sokkal szélesebb választékot találunk a nemzetközi porondon.

MI és robot témájú filmek a világban

Az 1908-2020 közötti időszakot megvizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy több, mint 200 külföldi film készült eddig a mesterséges intelligencia és a robotok témakörében. Ennek 45 %-a a legutóbbi 10 évben készült el.

Az első „robotos filmek” története több, mint 100 évre nyúlik vissza. A némafilmek hőskorában jelentek meg az elsők.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó első hangosfilm érdekes módon nem az USA-ban jelent meg, hanem angol-német koprodukcióban készült 1937-ben. A Who? egy thriller, melyben Roboman, mint egy kiborg is szerepel.

Egy évre rá, 1938-ban az USA-ban is megjelent az első robotos hangosfilm. Az Undersea Kingdom elsősorban akció-kalandfilmnek tekinthető. A filmben távvezérelt robotok (Volkitek) állnak a főgonosz rendelkezésére.

Fotó: Undersea Kingdom / Medleyana.com

1941-ben, szintén az USA-ban jelent meg George Waggner rendezésében a Man Mad Monster. A filmben egy Dan McCormick nevű mutatványost kegyetlen kiborggá (Dynamo) alakítanak át. Ez volt az első robotos film a mozitörténelemben, amikor a filmben megjelent az alkotója ellen forduló teremtmény, s így a robotoktól való félelem motívuma is.

1941-ben jelent meg az USA-ban az első robotos rajzfilm. A The Mechanical Monsters összesen kilenc perc időtartamú, amelyben a főhős Superman egy őrült tudós által vezérelt robot hadsereggel küzd meg. A filmet Dave Fleischer rendezte.

Superman - The Mechanical Monsters (1941) - Fotó: ComicdomWrecks

1949-ben azután Angliában megjelent az első robotos vígjáték is, a The Perfect Woman, Bernard Knowles rendezésében, benne az Olga névre hallgató mesterséges intelligenciával. Érdekes, hogy itt még elsősorban a női robotok ábrázolása volt a jellemzőbb, az elmúlt 30-40 évben ez a tendencia teljesen megfordult.

A nő által rendezett és „férfiként” ábrázolt robotot bemutató filmek úttörője a Susan Seidelman által rendezett 1987-es Making Mr. Right volt, melyben a robot neve: Ulysses.

Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia és általában a robotok témája köré épülő filmgyűjtemények, videotékák, online letöltő központok mindegyike - néhány korabeli, klasszikus filmet leszámítva - inkább koncentrál a frissebb, korszerűbb robotos filmekre, célszerű áttekinteni a mai fiatalok és fiatalabb felnőttek korában született, legutóbbi három évtized robotos filmtermését.

A katalógusra kattintva elérhető adatbázisban megtalálható az elmúlt harminc évben kétszáznál több (zömében USA-beli) alkotás. Figyelemre méltó, hogy a mesterséges intelligencia tartalmú külföldi filmek évi megjelenési átlaga a legutóbbi három évtizedben: kb. 4 film/év volt.

<<< Robot irodalom

Robot filmkatalógus (1908-2020) >>>