Miközben a legtöbb robotot manapság gyárakban (ipari környezetben) telepítik és ott is fejlesztik őket, vagy a szolgáltató iparban kerülnek felhasználásra, esetleg életmentő célra alkalmazzák őket, nem is gondolnánk, hogy mennyi új típusú robot kifejlesztésén dolgoznak a világ szinte minden részén a kutatók.
A robotikában végzett kutatások nagy része ma már nem is az ipari felhasználásra összpontosít, hanem új típusú robotok kifejlesztésére. Ma már az egyik legfontosabb irányvonal a robotok gondolkodásmódjának megtervezése,. valamint azok gyártásának új módszerei köré épül. A kutatók azt szeretnék, ha ezek az új robotok a jövőben képesek lennének megoldani a valós problémákat akkor, amikor azok valóban megvalósulnak.
Fotó: ScienceNews.org
A robotika, mint kutatási terület
A robotika egy interdiszciplináris kutatási terület, amely magában foglalja a különféle típusú robotok tervezését, felépítését, üzemeltetését és használatát is.
A robotika célja elsődlegesen intelligens gépek tervezése, amelyek segítenek és segíthetnek az emberek mindennapi életében, és megőrizhetik az emberek biztonságát. A robotika számos más kutatási terület eredményeire is támaszkodik, ezek közé tartozik az információtechnika, a számítógépes mérnöki, a gépészmérnöki és az elektronikus mérnöki terület is.
A robotika célja olyan gépeket kifejleszteni, amelyek helyettesíthetik az embereket és képesek lehetnek megismételni az emberi tevékenységeket. A robotok számos helyzetben és célra felhasználhatóak, de manapság sokukat elsősorban veszélyes környezetben alkalmaznak, ahol az emberek komoly veszélyeknek lennének kitéve (ilyenek lehetnek pl. a radioaktív anyagok ellenőrzése, egy bomba, vagy a bomba gyújtószerkezetének a detektálása és esetleges deaktiválása).
Sok robotot alkalmaznak ma a gyártási folyamatokban, vagy olyan helyeken, ahol az emberek nem tudnak élni (pl. az űrben, a víz alatt, vagy magas környezeti hőmérsékletű helyeken).
Fotó: IEEE SPECTRUM
A robotok bármilyen formájúak lehetnek, de néhányuk eleve úgy készül, hogy megjelenésük szerint az emberekre hasonlítson. Az ilyen, ún. ember formájú robotokat nevezzük humanoidoknak. A kutatók azt állítják, hogy ez segíti a robot elfogadását bizonyos replikációs viselkedésekben, amelyeket elsősorban az emberek végeznek. Az ilyen robotok megkísérlik megismételni az emberi tevékenységeket, így pl. a sétálást, a kéz felemelését, a beszédet, valamilyen dolog megismerését, de bármilyen más emberi tevékenységet is. A mai robotok közül sokakat a természet ihletett, hozzájárulva a bio-ihletésű robotika fejlődéséhez.
Az önállóan működő gépek létrehozásának koncepciója igen régre nyúlik vissza, ám a robotok funkcionalitásának és lehetséges felhasználásának a kutatása csak a 20. században növekedett jelentősebben. A történelem során a különböző tudósok, feltalálók, mérnökök és technikusok gyakran feltételezték, hogy a robotok egy napon képesek lesznek az ember viselkedését tökéletesen utánozni és emberi feladatokat elvégezni.
Manapság a robotika egy igen gyorsan növekvő terület, ahogy a technológiai fejlődés megy előre. Az új robotok kutatása, tervezése és felépítése különféle gyakorlati célokat szolgál, akár belföldön, akár a kereskedelemben vagy katonai szempontból nézve. Számos robotot az emberek számára a veszélyes munkák elvégzésére készítenek, például bombák hatástalanítására, túlélők megtalálására, statikailag veszélyes, romos helyszíneken, esetleg aknák felfedezésére, vagy hajóroncsok feltárására. A robotikát a STEM-ben (stem = tudomány, technológia, mérnöki munka és matematika) is használják, mint oktatási segédeszköz.
A robotika tehát egy olyan önálló mérnöki ágazat, amely magában foglalja a robotok koncepcióját, tervezését, gyártását és üzemeltetését. Ez a terület átfedésben van a számítástechnika, az elektronika, a mechatronika, a nanotechnológia és a biogazdálkodás területével.
Hírek, amelyekben megtalálható a(z) Kisérleti Robotok nevű címke
A multimodális helymeghatározási képességgel rendelkező robotok szinte mindig kompromisszumot jelentettek, mivel elképesztő mobilitási képességekkel rendelkeznek.
Egyetlen folyadékcsepp felszedése, mint amilyen pl. egy virágszirom felületén is előfordulhat, kihívást jelent minden ember számára. A most kifejlesztett új robotkar „ujjai” képesek megragadni egyetlen csepp folyadékot, és azt máshová áttenni emberi beavatkozás nélkül.
Japán kutatók 2011-ben mutatták be elsőként Affetto-t, a különleges robotot, amely azóta rengeteg változáson esett át, mára már tényleg nagyon hasonlít az emberre.
A számítógépes játékok történetében régóta bizonyított tény, hogy a durva, esetleg trágár beszéd elbizonytalaníthatja az ellenfeleinket. Egy új kutatásból az derült ki, hogy ez az állítás akkor is érvényes, ha a játszó partnerünk nem ember, hanem egy robot.
Idén már negyedik alkalommal rendezték meg „Európa legnagyobb jövőfesztiválját”, ahol különböző szakterületekről érkezett szakértők és a laikusok cserélhettek eszmét arról, mi várható a következő évtizedekben a világban.
Az automatizálással és ipari robotok gyártásával foglalkozó német Festo cég az erőforrásai egy részét csúcstechnológiájú távirányítós robotok fejlesztésébe fekteti. A legújabb robotok a maguk nemében is igazi innovációnak számítanak, hiszen maguktól repülnek.
2011-ben indult meg egy Európai Uniós támogatású projekt, a European Robo Earth, amely azt tűzte ki célul, hogy nyílt forrású alapon segítse és támogassa a robotok fejlesztését.
Ezt a robot monstrumot az Otherlab mérnökei alkották meg. A cég a DARPA's Maximum Mobility and Manipulation (M3) program keretében alakult meg, melynek célja, hogy demonstrálja a különböző felfújható megoldások előnyeit.
Olyan misztikus a működése, mint a CIA-é. Két helyszínen is folyik a munka, az egyik, a vállalat Mountain View-beli központjában lévő iroda a logisztikai ügyeket viszi, a másik, ismeretlen helyszínen lévő létesítményben folynak a robotikai fejlesztések.
Fotó: ScienceNews.org
Fotó: IEEE SPECTRUM
