Az általános célú autonóm robotok különféle funkciókat tudnak elvégezni, képesek függetlenül navigálni az ismert terekben, képesek kezelni a saját újratöltési szükségleteiket, kapcsolódni tudnak az elektronikus ajtókhoz és felvonókhoz, és egyéb alapvető feladatokat lehet velük elvégeztetni. A számítógépekhez hasonlóan az általános célú robotok is kapcsolódhatnak a hálózatokhoz, a különféle szoftverekhez és fizikai tartozékokhoz, amelyek növelhetik azok hasznosságát.
Felismerhetnek embereket vagy tárgyakat, beszélgethetnek emberekkel vagy más gépekkel, társulhatnak másokhoz, figyelemmel kísérhetik a környezetüket, reagálhatnak a környezeti változásokra, pl. riasztást adhatnak le, felvehetnek különféle alakú, formájú és tömegű tárgyakat, amelyekkel egyéb hasznos feladatokat végezhetnek el.
Az általános célú robotok egyidejűleg képesek lehetnek arra, hogy különféle funkciókat hajtsanak végre, vagy különféle szerepeket tölthetnek be a nap különböző időpontjaiban (reggel kávét főznek, napközben őrzik a házat, este mesét mesélnek a gyereknek stb.).
Laundry robot (Mosodai robot) - Fotó: Interesting Things
Néhány ilyen robot megpróbálhatja utánozni az embereket, azok tevékenységét, sőt megjelenésükben is akár olyanok lehetnek, mint az emberek. Az ilyen robotokat nevezzük humanoid robotoknak. A jelenleg fejlesztés alatt álló humanoid robotok ma még mindig nagyon fejletlen állapotban vannak, mivel eddig egyetlen humanoid robot sem tudott tájékozódni egy olyan helyszínen, ahol eddig még soha nem járt.
Ahogy a robotok egyre fejlettebbé és kifinomultabbá válnak, a szakértők és a tudósok számára egyre több kérdés fogalmazódik meg, hogy a robot-etika miként szabályozhatja a robotok viselkedését, és hogy a robotok képesek lehetnek-e bármiféle társadalmi, kulturális, etikai vagy törvényes jogot igényelni maguknak.
Az egyik tudományos csapat azt mondta, lehetséges, hogy 2029-ig létrehozzák az első igazi robot agyat. Mások azt prognosztizálják, hogy a robot intelligencia áttörése 2050-re fog bekövetkezni. A közelmúltban nagy léptékekkel haladtak előre az ilyen típusú fejlesztések. Egyre kifinomultabbá tették a robotok viselkedését.
Vernor Vinge pl. azt sugallja, hogy eljön egyszer az a pillanat, amikor a számítógépek és a robotok okosabbak lesznek, mint az emberek. Ezt nevezi "szingularitásnak”. Ő azt állítja, hogy ez nagyon veszélyes lehet az emberiségre.
Vernor Vinge és kollégái egy konferencián - Fotó: AAAI
A szakértők évről évre részt vesznek a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Szövetség (AAAI) által szervezett konferencián, hogy megvitassák, vajon a számítógépek és a robotok képesek lehetnek-e maguknak autonómiát szerezni, és hogy ezek a képességek mennyire jelenthetnek veszélyt. Ma már tudjuk, hogy egyes robotok már olyan képességekkel rendelkeznek, hogy félig meg tudták szerezni az autonómiájuk különféle formáit, pl. megtalálják az energiaforrást, amivel tölteni tudják saját magukat, és meg is teszik ezt, ha lemerülőben vannak. De ami ennél sokkal veszélyesebb, egyes kifinomult katonai célú robotok már képesek arra, hogy fegyverükkel kiválasszák az ellenséget és arra lövéseket is adjanak le.
A kutatók megjegyezték, hogy a magas szintű intelligencia képes lehet arra, hogy olyan számítógépes vírust hozzon létre, amely megtámadhatja a robotok szabályozott intelligenciáját, és így .
A tudósok szerint rövid távon a tudományos-fantasztikus filmekből is ismert „öntudatra ébredés” egyelőre valószínűtlen, de vannak más lehetséges veszélyek és buktatók is, amelyek komoly fenyegetést jelenthetnek az emberek számára.
Különböző médiaforrások egyes tudományos csoportoktól kiszivárgott információkra alapozva azt hozták nyilvánosságra, hogy egyes fejlesztések olyan autonómiát adhatnak a robotok kezébe, amelyek nagyon veszélyesek és komoly aggályokat vetnek fel.
2015-ben már bebizonyították, hogy a Nao Alderen robotok képesek bizonyos fokú öntudatra. A New York-i Rensselaer Politechnikai Intézet és a Reasoning Lab kutatói végeztek kísérletet, ahol egy robot megismerte önmagát, és kijavította a személyére irányuló kérdésre adott válaszát, miután ezt észrevette.
Nao Alderen robot - Fotó: Reasoning Lab
A tanítható robotok egyik ismert példája Baxter amelyet 2012-ben ismerhetett meg először a világ, s amely arról lett híres, hogy szóbeli utasítások alapján tanul. Egy teszt során egy munkavállaló megtanította Baxternek, hogyan kell végrehajtani egy feladatot úgy, hogy a kezét a kívánt mozgással mozgatja, és Baxter megjegyzi ezeket.
BAXTER robot - Fotó: Baxter Robotics
További tárcsák, gombok és kezelőszervek is elérhetőek Baxter karján a nagyobb pontosság és a funkciók érdekében. Bármelyik dolgozó taníthatta Baxtert, és ez csak percek kérdése volt, ellentétben a szokásos ipari robotokkal, amelyek használata bonyolult programokat és kódolást igényel.
Ez azt jelenti, hogy Baxternek nem volt szüksége programozásra a működéséhez. Nem volt szüksége szoftvermérnökökre. És azt is megmutatta, hogy Baxtert meg lehetett tanítani több, bonyolultabb feladat elvégzésére is, mely feladatokat precízen, hiba nélkül teljesítette.
Hírek, amelyekben megtalálható a(z) Kisérleti Robotok nevű címke
A multimodális helymeghatározási képességgel rendelkező robotok szinte mindig kompromisszumot jelentettek, mivel elképesztő mobilitási képességekkel rendelkeznek.
Egyetlen folyadékcsepp felszedése, mint amilyen pl. egy virágszirom felületén is előfordulhat, kihívást jelent minden ember számára. A most kifejlesztett új robotkar „ujjai” képesek megragadni egyetlen csepp folyadékot, és azt máshová áttenni emberi beavatkozás nélkül.
Japán kutatók 2011-ben mutatták be elsőként Affetto-t, a különleges robotot, amely azóta rengeteg változáson esett át, mára már tényleg nagyon hasonlít az emberre.
A számítógépes játékok történetében régóta bizonyított tény, hogy a durva, esetleg trágár beszéd elbizonytalaníthatja az ellenfeleinket. Egy új kutatásból az derült ki, hogy ez az állítás akkor is érvényes, ha a játszó partnerünk nem ember, hanem egy robot.
Idén már negyedik alkalommal rendezték meg „Európa legnagyobb jövőfesztiválját”, ahol különböző szakterületekről érkezett szakértők és a laikusok cserélhettek eszmét arról, mi várható a következő évtizedekben a világban.
Az automatizálással és ipari robotok gyártásával foglalkozó német Festo cég az erőforrásai egy részét csúcstechnológiájú távirányítós robotok fejlesztésébe fekteti. A legújabb robotok a maguk nemében is igazi innovációnak számítanak, hiszen maguktól repülnek.
2011-ben indult meg egy Európai Uniós támogatású projekt, a European Robo Earth, amely azt tűzte ki célul, hogy nyílt forrású alapon segítse és támogassa a robotok fejlesztését.
Ezt a robot monstrumot az Otherlab mérnökei alkották meg. A cég a DARPA's Maximum Mobility and Manipulation (M3) program keretében alakult meg, melynek célja, hogy demonstrálja a különböző felfújható megoldások előnyeit.
Olyan misztikus a működése, mint a CIA-é. Két helyszínen is folyik a munka, az egyik, a vállalat Mountain View-beli központjában lévő iroda a logisztikai ügyeket viszi, a másik, ismeretlen helyszínen lévő létesítményben folynak a robotikai fejlesztések.
Laundry robot (Mosodai robot) - Fotó: Interesting Things
Vernor Vinge és kollégái egy konferencián - Fotó: AAAI
Nao Alderen robot - Fotó: Reasoning Lab
BAXTER robot - Fotó: Baxter Robotics
